Történelmünk


A falu elhelyezkedése és története

Községünk Baranya és Somogy megye határán, a Dráva folyó mentén fekszik. Azok közé a települések közé tartozik, melyek nevüket egyes szentek után kapták. A helybéli horvát lakosság a falut az utóbbi években Martincenak hívja a korábbi többesszámú Martinci alak helyett. A Szentmárton helynév a falu templomának védőszentjére utal.
Neve először 1235-ben fordul elő Waska-Szentmarthun alakban. Az eredetileg pécsi egyházmegyei birtokot a zágrábi püspök vásárolta meg. Ezt követően IV. Béla 1255-ben, IV. László 1277-ben kelt okmányokban megerősítették. A török defterekben „Szent Martin város”-ként írták össze. A török ellen vívott harcok során a falut felégették. 1712 óta folyamatosan lakják sto nyelvjárást beszélő horvátok. 1970-ben 1700 horvát és 27 magyar lakosa volt.


Gazdasági élet

A helyi munkaerő foglalkoztatásban, ellentétben az Ormánság többi településével, a községben a „Dráva-Agro Zrt. az egyetlen komoly munkaerő foglalkoztató az Önkormányzat intézményrendszerén kívül. A kisebb vállalkozók nem meghatározó munkaerőt alkalmaznak.


Amire büszkék vagyunk

1996-ban alapította a „Hrvatska Matica Iseljenika” a „Leg-falu” kitüntető kulturális díjat, amely az identitás megőrzésében legsikeresebb horvát településeket díjazza. A díj egy stilizált glagolita H betű, amely a horvátság történelmi létét szimbolizálja a díjazott faluban. 1997-ben a „Leg-falu” díjra Felsőszentmárton lett jelölve, mivel községünk lakosai igen aktívan vesznek részt a falu kulturális életében. A faluban tánc, ének és színjátszó szekcióval működő kulturális csoport, a „Korijeni” /Gyökerek/ női énekkar és a „Zrínyi” labdarúgó csapat tevékenykedik. A díj odaítélésével a Hrvatska Matica Iseljenika együttműködve a környező országok horvát közösségeivel a Horvátország határain túl élő horvátság nemzeti identitástudat megőrzésének fontosságába vetett őszinte hitét fejezi ki.

forrás: www.falvak.hu

Megszakítás