Mrtvica tó

A holtág, feltételezhetően az 1860-as években végrehajtott folyószabályozáskor lett leválasztva a Dráváról. Az azóta eltelt 150 év alatt teljesen elszakadt a folyótól. Napjainkban csak a Dráva magasabb vízállása esetén lehetséges némi vizet bejuttatni a holtágba, egyébként csak a környező területekről beszivárgó csapadékvíz táplálja. A csapadék vízzel bejutó műtrágyák hatására jelenős szervesanyag felhalmozódás történt, amely felgyorsította a holtág feltöltődését. A nem szakszerűen elvégzett mederkotrás alkalmával, a vízparttal párhuzamosan lerakott iszap kettéosztotta a holtág vízfelületét, ezáltal a keresztirányú vízmozgás megszűnt a holtágban. A hínár visszaszorítása érdekében, a holtágba betelepített növényevő amurt, amelyek kiették a védett fehér tündérrózsát. Ennek ellenére a holtágban több védett növényfaj is megtalálható. Látványos a nyárelejétől virágzó tündérfátyol, amely sárga szőnyegként borítja a vízfelszínt. A lebegőhínárok közé tartozó rucaöröm nevű vízipáfrány is szép számban képviselteti magát. Meg kell még említeni a holtág északi végében kialakult fűzligetet. A Dráva-síkon megmaradt természetes fűzligetek egyik utolsó képviselője. A holtág nádasában fészkel a bütykös hattyú, a vörösgém, a recsegő hangon éneklő nádirigók nevelik fel a fészekparazita kakukkok fiókáit.

mrtvica